Művészeti iskola pedagógiai programja

 

Reményik Sándor Evangélikus Általános és Alapfokú Művészeti Iskola

PEDAGÓGIAI

PROGRAMJA

 

Készült 2013 tavaszán, az iskola általános NEVELÉSI PROGRAMja kiegészítéséül

 

TARTALOMJEGYZÉK

 

  1. Reményik Sándor Evangélikus Általános és Művészeti Iskola céljai és feladatai az alapfokú művészetoktatásban
  2. A művészeti ágak bemutatása
  3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
  4. Az értelem kiművelése területén elvégzendő feladatok
  5. A nevelés területén elvégzendő feladatok
  6. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
  7. Tehetséges tanulókkal való foglalkozás elvei
  8. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

 

Irányelveink a 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet szerint:

1. Az alapfokú művészetoktatási intézmény a zeneművészet, táncművészet, képző- és iparművészet, valamint a színművészet és bábművészet területei iránt érdeklődő tanulók számára biztosítja készségeik, képességeik fejlesztését, az alkotó és önkifejező képességeik kibontakoztatását, tehetségük gondozását. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja (a továbbiakban: követelmény és tantervi program) a speciális művészeti készségek és ismeretek fejlesztését képező tartalmakat és tudásszintet meghatározó alapdokumentum. A követelmény és tantervi program segítséget nyújt ahhoz, hogy az alapfokú művészetoktatás valamennyi hazai iskolájában az alapvető nevelési és oktatási tartalmak egységesen és arányosan érvényesüljenek.

2. A követelmény és tantervi program határozza meg azon kötelező és alapvető tartalmakat, amelyek adott művészeti ágon belül az alapfokú művészetoktatási intézmények közötti átjárhatóságot biztosítják. Az egységesítést szolgáló közös alapra építhetik az alapfokú művészetoktatási intézmények pedagógiai programjukat és tantervüket, melyet a helyi igények és célok figyelembevételével fogalmazhatnak meg.

3. Az alapfokú művészetoktatás olyan fejlesztőpedagógiát képvisel, amelyben a hangsúly a meghatározott követelmények teljesítésével történő képességfejlesztésen van. A tananyag a különböző művészeti területek azon alapvető tartalmait foglalja magába, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a zene-, a tánc-, a képző- és iparművészeti, valamint a szín- és bábművészeti műveltség megalapozásához. A tananyag eszköz a tanulók értelmi, érzelmi és kifejezőképességeinek fejlesztésében. A művészetoktatás a készség- és képességfejlesztést, az ismeretgazdagítást, a személyiségformálás eszközeként kezeli, követelményeit a gyermek életkori fejlődési jellemzőihez igazítja.

4. A művészetoktatás tantervi programja az egyes művészeti területek követelményeire, a művészeti ágak sajátos nevelési és oktatástörténeti értékeire, a művészeti nevelés tapasztalataira, a művészetpedagógiai és művészetpszichológiai kutatások eredményeire, a magyar művészeti nevelés nemzetközileg is elismert gyakorlatára épül.

 

  1. Reményik Sándor Evangélikus Általános és Művészeti Iskola céljai és feladatai az alapfokú művészetoktatásban

 

Iskolánk művészeti ágazatának hitvallását az intézmény alapvető értékeit követve fogalmaztuk meg:

Célunk a boldog, kiegyensúlyozott emberek nevelése, a bennük rejlő művészi adottságok kibontása, az ehhez való képességek kialakítása, a tehetség érvényesítése.

A harmonikus személyiség a lélek, a szellem és a test együttes formálásával alakul ki.  A művészeti képzés az egész személyiségre hatni tudó mivoltával táplálja a diákok minőségre való igényességét.  A tanulók saját élmények által tapasztalják meg a művészeti irányzatok és stílusok sokszínűségét, kifejezési formáit, miközben átfogó képet kapnak azok egymásra hatásáról, az esztétikum mibenlétéről.

A művészeti neveléssel lehetővé válik, hogy a tanulók valamely téren átéljék a siker élményét, amely az önbizalmukat erősíti. Eközben egyre bővülő képet kapnak önmagukról.

Művészeti nevelésünk megalapozza a tanulók esztétikai szemléletét.

A művészeti oktatás nevelő hatását lemérhetjük a közismereti tárgyak mindegyikével, a tanulók magatartásában, értelmi, etikai, esztétikai fejlődésében. A rendszeres gyakorlás, a szövegek, koreográfiák megtanulásának eredményeképpen kialakul egyfajta mozgáskultúra, fejlődik a memória, színesedik a vizuális emlékezet, gyarapodik a szókincs, javul a kifejezőkészség. A rendszeres szerepvállalás figyelemösszpontosításra és fegyelmezettségre nevel.

Célunk, hogy minden, valamely művészeti ág iránt érdeklődést és/vagy fogékonyságot mutató tanuló lehetőséget kapjon művészi képességeinek a lehető legteljesebb kivirágoztatására.

A művészeti iskolában

tanító pedagógusoknak különösen nagy felelőssége, hogy a mindenre

nyitott gyermekeknek biztosítsák a kellő ismereteket, a tudást, a megfelelő technikákat ahhoz, hogy egyéni és közösségi boldogulásuk megalapozott legyen, hogy kellő önismerettel és pozitív énképpel rendelkezzenek.

A művészetek mással nem pótolható személyiségfejlesztő és értékközvetítő erejét az alapfokú művészetoktatás keretében érvényre kell juttatni. Arra kell törekednünk, hogy tanulóink többsége jusson el az alkotás örömének felfedezéséhez, váljon a művészetek értőjévé, élvezőjévé.

 

Művészeti ágak

Képző- és iparművészeti ág         Környezet- és kézműveskultúra tanszak

Táncművészeti ág                    Néptánc tanszak

Szín- és bábművészeti ág           Színjáték tanszak

 

2.A művészeti ágak bemutatása

2.a./ KÉPZŐ– ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG

 

AZ ALAPFOKÚ KÉPZŐ– ÉS IPARMŰVÉSZETI OKTATÁS CÉLRENDSZERE ÉS FUNKCIÓI

 

Az alapfokú művészetoktatás célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a külvilág tudatos érzékeléséhez, tanulmányozásához, valamint a belső látás és a képzelet finomításához, tudatosításához. A tanulók belső világának gazdagítása teszi lehetővé, hogy egész személyiségük használni és hasznosítani tudja az összegyűjtött és egyre tudatosabban szelektált vizuális információkat. Az élményszerű tapasztalások és képzetek teremtik meg az önmeghatározások és önkifejezések egyre differenciáltabb formáit.

Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság – alakítására, a látás kiművelésére és tudatosítására. A követelmény és tantervi program bővíti a képi műveltséget, a képi emlékezetet és képzeletet. A tervező, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő és környezetalakító tevékenységek gyakorlata finomítja a kézügyességet, technikai érzékenységet, valamint erős érzelmi–motivációs bázist teremt, mely fejleszti a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének képességét is.

 

A program keretében folyó vizuális nevelés alkalmat ad a képző– és iparművészeti tevékenységek iránt érdeklődő tanulók szellemi és gyakorlati képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését. A képzés nagymértékben elősegíti a tanulók személyiségfejlődését és biztosítja a tehetséggondozás lehetőségét. Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat; a tanulók érdeklődésére, a kézműves hagyományokra, valamint a klasszikus és kortárs képző–és iparművészeti, médiaművészeti értékekre építve gyarapítja ismereteiket, s alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon fejleszthetik vizuális műveltségüket, és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot.

A vizuális művészeti oktatás megismerteti a tanulókkal az adott művészeti ág műfaji sajátosságait, a művészi kommunikáció megjelenítési módjait. A képzés célja az is, hogy a múlt értékeit megszerettesse és tovább éltesse, segítsen a hagyománytisztelet megteremtésében.

 

 

A képző– és iparművészeti ág sajátosságai:

– tevékenységközpontúság – a tanulók a vizuális tananyagtartalmakat, feladatokat gyakorlati, tapasztalati módon, különböző tevékenységek által, komplex témákba ágyazottan dolgozzák fel, amelyben a cselekvésből származó tapasztalat adja a tanulás alapját,

– feladattudatosság – egy témával, témakörrel való hosszabb idejű elmélyült foglalkozás, mely elősegíti a tanulók türelmének, kitartásának fejlődését,

– alkotói magatartás – amelyben fontos szerepet kap a nyitottság, az egyéni látásmód, a lényegkiemelés, a problémaérzékenység és problémamegoldás képessége,

– komplexitás – amely átjárhatóságot biztosít a képző– és iparművészeti, a népművészeti és médiaművészeti területek között, illetve az egyéb művészeti ágak között,

– folyamatszerűség az egyes feladatok végig vitelében és a szervesen kapcsolódó, egymásra épülő feladatsorokban, projektekben,

– kreatív cselekvőképesség, melynek fontos részterülete a kísérletező kedv, bátorság, lényeglátás, szituativitás, döntésképesség, nézőpontváltás, sorrendmódosítás,

– interaktivitás és együttműködési készség, mely feltételezi a személyközi kapcsolatok aktivitását, a kooperációt és innovációt,

– tanulók önkifejezési készségének kialakítása és mélyítése a személyre szabott feladatok, egyéni korrektúra megvalósulása révén,

– szociális érzékenység és empátia, az én– tudatosság, önszabályozás és önállóság fejlesztése.

 

 

A KÉPZÉS struktúrája

 

Tanszakok és tantárgyak

 

Képzőművészeti tanszak (előképző 1–2. évfolyam + 1–3. alapfokú évfolyam)

Főtárgy:

Vizuális alapozó gyakorlatok (előképző 1–2. évfolyam)

Grafika és festészet alapjai (1–3. alapfokú évfolyam)

 

Kötelező tantárgy:

Vizuális alkotó gyakorlat (1–10. évfolyam)

 

Választható tantárgy:

Vizuális alapozó gyakorlatok (előképző 1–2. évfolyama)

Népművészet (1–10. évfolyam)

Művészettörténet (3-10. évfolyam)

 

Tanszakok és főtárgyaik a 4. alapfokú évfolyamtól a továbbképző 10. évfolyamáig

Fém– és zománcműves tanszak - Fém– és zománcműves műhelygyakorlat

Fotó és film tanszak - Fotó és film műhelygyakorlat

Grafika és festészet tanszak - Grafika és festészet műhelygyakorlat

Környezet– és kézműves kultúra tanszak - Környezet– és kézműves kultúra műhelygyakorlat

Szobrászat és kerámia tanszak -  Szobrászat és kerámia műhelygyakorlat

Textil– és bőrműves tanszak - Textil– és bőrműves műhelygyakorlat

 

Kötelező tantárgy:

Vizuális alkotó gyakorlat (1–10. évfolyam)

 

Választható tantárgyak:

Népművészet (1–10. évfolyam)

Művészettörténet (3-10 évfolyam)

 

A tantárgyak tartalma

Moduláris rendszer szerint alapmodul a vizuális alkotó gyakorlat, a grafika és festészet alapjai, egyedi szakmai modul a műhelygyakorlat.

A vizuális alapozó gyakorlatok az előképző első két évfolyamának komplex művészeti tantárgya. Sokszínű alkotó játékra ad lehetőséget. A legkülönfélébb anyagok, eszközök, technikák megismerése segíti a gyermekek kreativitásának kibontakozását és a tradicionális kézművesség értékeinek továbbadását.

A vizuális alkotó gyakorlat a képző–és iparművészeti ág, az ősi és kézműves tárgyformálás, a médiaművészet sokféle tevékenységének megismertetésére szolgál. Feladata a vizuális eszköztár bővítése, a művészi kifejezési formanyelv kialakítása, gazdagítása, változatos kreatív feladatsorokon keresztül.

A grafika és festészet alapjai tantárgy a képi kifejezés változatos módjainak elsajátítását és alkalmazását teremti meg. Előkészíti és megalapozza a művészi igényű szakmai munkát.

A műhelygyakorlat lehetővé teszi az ősi, a hagyományos és a kortárs képző– és iparművészeti, valamint médiaművészeti szakirányú tevékenységek elsajátítását. A tanuló a helyi lehetőségektől függően a műhelygyakorlatok közül érdeklődésének és képességének megfelelően választ.

 

Óraterv

 

Tantárgy

Évfolyamok

Előképző

Alapfok

Továbbképző

(1.)

(2.)

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

Főtárgy

(2)

(2)

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Kötelező tantárgy

 

 

2

2

2

 

 

 

 

 

 

 

Kötelezően választható tantárgy

 

 

 

 

 

2

2

2

2

2

2

2

Választható tantárgy

(2)

(2)

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

Összes óra:

(2–4)

(2–4)

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

 

A fenti táblázat „Összes óra” rovatában az első számok az ajánlott heti minimális óraszámra, míg a második helyen szereplő számok a szakmai program optimális teljesítéséhez szükséges időre utalnak. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni.

A vizuális alkotó gyakorlat és a műhelygyakorlatok óraszáma 1–3 vagy 3–1 arányban átcsoportosítható.

A főtárgyak képzési ideje:

2 előképző évfolyam: Vizuális alapozó gyakorlatok

3 alapfokú évfolyam: Grafika és festészet alapjai

3 alapfokú + 4 továbbképző évfolyam: Fém– és zománcműves műhelygyakorlat, Fotó és film műhelygyakorlat, Grafika és festészet műhelygyakorlat, Környezet– és kézműves kultúra műhelygyakorlat, Szobrászat és kerámia műhelygyakorlat, Textil– és bőrműves műhelygyakorlat

 

A tanítási órák képzés ideje: 45 perc

A KÉPZŐ–ÉS IPARMŰVÉSZETI OKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI

 

Kiemelt kompetenciák a képző–és iparművészeti oktatás területén

A kiemelt kompetencia területek a vizuális művészeti alkotótevékenység által a személyiség fejlesztését, az önkifejezés kibontakoztatását segítik.

Olyan tulajdonság–együttest alakítanak ki, amely lehetővé teszi a változó élethelyzetekhez való rugalmas alkalmazkodást, a probléma felismerést, a probléma megoldást.

 

Bemeneti kompetenciák: iskolai előképzettség nem szükséges

 

Szakmai kompetenciák

A környezet által közvetített üzenetek befogadása

A környezet által közvetített üzenetek értelmezése

Tervezési készség

Alkotói magatartás

Kreativitás

Vizuális gondolkodás

Vizuális kifejezőkészség

Eszközhasználati készség

Anyaghasználati készség

Komplex szemlélet

Tudatos környezetformálás igénye

Biztonságos munkavégzés képessége

Az esztétikum iránti igény és befogadóképesség

Problémaérzékenység

Véleményformálási képesség

 

Személyes kompetenciák:

Nyitottság

Fejlődőképesség

Önállóság

Önkifejezés

Rugalmasság

Érzékenység

Kísérletező kedv

Interaktivitás (személyközi kapcsolatok aktivitása, kooperáció).

 

Társas kompetenciák:

Motiválhatóság

Empatikus készség

Együttműködési készség

Kezdeményezőkészség

Segítőkészség

 

Módszerkompetenciák:

Figyelemösszpontosítás

Gyakorlatias feladatértelmezés

Ismeretek helyénvaló alkalmazása

Következtetési képesség

Kreativitás, ötletgazdagság

Módszeres munkavégzés

Nyitott hozzáállás

Probléma felismerés, –megoldás

Tervezési készség

Új ötletek, megoldások kipróbálása

A munkakörnyezet tisztántartása

 

 

A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

 

A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei

Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett.

Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett.

 

A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja

A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsga tantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni.

A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és gyakorlati tudása.

Az alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben az nem, felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja.

 

A művészeti alapvizsga és záróvizsga vizsga tantárgyak

– Műhelygyakorlat

– Vizuális alkotó gyakorlat

A fentieken felül szabadon választható vizsgatantárgy:

– Művészettörténet

– Népművészet

A szabadon választható vizsgatantárgyak esetén a művészeti alapvizsga és záróvizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll. A szabadon választható tantárgyak közül vizsgatantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint amely esetében a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett.

 

A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés

Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként – helyezést ért el vagy a versenyfelhívásban meghatározott teljesítményi szintet teljesítette.

Ha a tanuló már rendelkezik a képző– és iparművészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett alapvizsga– vagy záróvizsga–bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható a vizuális alkotógyakorlat főtárgyból. A műhelygyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható.

 

A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése

A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és a záróvizsgán vizsga tantárgyanként külön–külön osztályzattal kell minősíteni.

A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsga tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a vizsga tantárgy végső eredményének a meghatározásában a műhelygyakorlat tantárgyból kapott osztályzat a döntő.

Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette.

Sikertelen a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.

 

2.b./ SZÍNMŰVÉSZETI–BÁBMŰVÉSZETI ÁG

 

AZ ALAPFOKÚ SZÍNMŰVÉSZETI–BÁBMŰVÉSZETI OKTATÁS CÉLRENDSZERE ÉS FUNKCIÓI

 

Az alapfokú művészetoktatás keretében folyó színházi–bábszínházi nevelés – figyelembe véve a tanulók érdeklődését, életkori sajátosságait, előzetes színházi–dramatikus tapasztalatait – lehetőséget biztosít a színművészet–bábművészet iránt vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére; ismereteik gyarapítására, művészeti kifejező készségeik kialakítására és fejlesztésére, a művészeti szakterületen való jártasság megszerzésére és gyakorlására, illetve felkészít a művészeti alapvizsgára és záróvizsgára.

 

A képzés lehetővé teszi mindkét területen

– A tanulók számára önmaguk tudatos megfigyelését

– Az önértékelést annak érdekében, hogy képessé váljanak saját eredményeik felismerésére és azok színházi (bábszínházi) munka során történő alkalmazására

– Az önkifejezést, a közös alkotómunka örömteli együttlétének megtapasztalását

– Az élet más területein elsajátított tanulói ismeretek, készségek, attitűdök színjátékban (bábjátékban) való alkalmazását

– Drámával és színházzal (bábszínházzal) kapcsolatos tanulói aktív szókincs bővítését

– Színházi (bábszínházi) előadások egyéni vagy csoportos készítését, illetve mások által bemutatott produkciók megtekintését, értelmezését

A színművészet területén különösen

– Változatos dramatikus tevékenységformákban való részvételt

– Az alapvető dramatikus technikák és a színházi konvenciók megismerését, alkalmazását differenciált feladatokban

– A színházi–drámai formával való kísérletezést, a színpadi megjelenítés jellemzőinek megismerését

– A színjáték kulturális hagyományainak megismerését

– A színjátéknak mint művészi kommunikációs formának a megtapasztalását

 

A KÉPZÉS struktúrája

 

Tanszakok és tantárgyak

 

 

 

Színjáték tanszak

Főtárgy: dráma és színjáték

Kötelezően választható tantárgyak:

beszéd és vers (1. alapfokú évfolyamtól)

mozgás és tánc (1. alapfokú évfolyamtól)

zene és ének (1. alapfokú évfolyamtól)

színházismeret (3. alapfokú évfolyamtól)

Választható tantárgyak: a színjáték és bábjáték tanszak bármelyik tantárgya

 

Óraterv

 

Színjáték tanszak

Tantárgy

Évfolyamok

Előképző

Alapfok

Továbbképző

1.

2.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

Főtárgy

2

2

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

Kötelezően választható tantárgyak

 

 

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Választható tantárgyak

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Összes óra

2–4

2–4

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

 

 

A fenti táblázat Összes óra rovatában az első számok az ajánlott heti minimális óraszámra, míg a második helyen szereplő számok a szakmai program optimális teljesítéséhez szükséges időre utalnak.

A tanszak kötelezően előírt tantárgyainak és azok óraszámainak a figyelembevétele mellett a tanuló más tanszak, valamint más művészeti ág képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok tanítási óráin részt vehet.

Ha az intézmény az ajánlott minimális heti összóraszámot biztosítja, akkor az ezen felül tanított választható tantárgyakat heti 0,5 órában is oktathatja.

A dráma és színjáték tantárgy heti óraszáma a helyi tantervekben heti 2 óra is lehet, ha a beszéd és vers, valamint a mozgás és tánc tantárgyakat minimálisan heti 1–1 órában önálló tantárgyként oktatja az iskola.

 

A képzés évfolyamainak száma: 12 évfolyam (2+6+4 évfolyam)

Az első számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik.

A tanítási órák időtartama: 45 perc

A SZÍNMŰVÉSZETI–BÁBMŰVÉSZETI OKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI

 

Kiemelt kompetenciák a színművészet területén

Bemeneti kompetenciák: iskolai előképzettség nem szükséges

 

Szakmai kompetenciák

Színházi alapfogalmak/szakkifejezések alkalmazása

Drámai/színházi konvenciók alkalmazása

Meghatározó történeti és kortárs színházi stílusok felismerése

A színházi műfajok felismerése

A szöveg– és előadáselemzés meghatározó szempontjainak, a színészi alkotómunka fázisainak, főbb összetevőinak megismerése, alkalmazása

Drámai szövegek értő – színészi szempontokat figyelembe vevő – olvasása

Különböző színészi technikák megismerése és alkalmazása

Színházi improvizáció

Karakterábrázolás nyelvi, beszédtechnikai, illetve mozgásos eszközökkel

Előadásban (játékban) szerepek megformálása

A rendezői instrukciók mentén végzett munka

Más művészeti ágak területéről származó ismereteinek alkalmazása a szerepalkotás során

Színházi előadások elemzése, értékelése

 

Személyes kompetenciák

Önállóság

Döntésképesség

Érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottság

Mozgáskoordináció

Fejlődőképesség, önfejlesztés

 

Társas kompetenciák

Kapcsolatteremtő készség

Kezdeményezőkészség

Empatikus készség

Tolerancia

Kommunikációs rugalmasság

Adekvát metakommunikáció

Konfliktusmegoldó készség

 

Módszerkompetenciák

Kreativitás, ötletgazdagság

Problémamegoldás

Figyelem összpontosítás

Helyzetfelismerés

Kritikus gondolkodás

 

 

A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

 

A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei

Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett.

Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett.

A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja

A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsga tantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá, amennyiben az nem felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja.

 

Vizsga tantárgyak

Színjáték tanszak

A művészeti alapvizsga tantárgyai:

dráma és színjáték, valamint

egy választott tantárgy az alábbiak közül

beszéd és vers

mozgás és tánc

zene és ének

színházismeret

 

A művészeti záróvizsga tantárgyai:

dráma és színjáték, valamint

egy választott tantárgy az alábbiak közül

beszéd és vers

mozgás és tánc

zene és ének

színházismeret

Színjáték és bábjáték tanszakon a fent megjelölt választható tantárgyak közül vizsga tantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint amely esetében a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett.

 

A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés

Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként – a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri.

Ha a tanuló már rendelkezik a színművészeti és bábművészeti ág valamelyik tanszakán beszéd és vers, mozgás és tánc, zene és ének, színházismeret tantárgyakból megszerzett művészeti alapvizsga vagy záróvizsga–bizonyítvánnyal, akkor az adott tantárgyakból a vizsga alól felmentés adható.

 

A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése

A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán vizsga tantárgyanként külön–külön osztályzattal kell minősíteni.

Azokban a tantárgyakban, ahol a tantárgy vizsgája több vizsgarészből áll, ott a tantárgy osztályzatát a vizsgarészek osztályzatának számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a vizsga tantárgy végső osztályzatának meghatározásában a szóbeli vizsgarész osztályzata a döntő.

A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsga tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a főtárgyból kapott osztályzat a döntő.

Eredményes művészeti, alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette.

Sikertelen a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsga

tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.

 

2.c./ Táncművészeti ág                   

 

 AZ ALAPFOKÚ NÉPTÁNCOKTATÁS CÉLRENDSZERE ÉS FUNKCIÓI

 

A néptánc közérthetősége révén felbecsülhetetlen mértékű segítséget jelent a kultúrák közti kapcsolatteremtésben és az egészséges emberi kapcsolatok kialakításában. Oktatása elősegíti néphagyományunk megismerését, tovább éltetését és újraalkotását, kulturális örökségünk megbecsülését. A kárpát–medencei tánchagyomány sokszínűsége tükröződik vissza az alapfokú művészetoktatás tantervében. A tanórai keretek mellett fontos szerepet játszik a tánc színpadi megjelenítése is, amely egyrészt a művészi megtapasztalás élményét teszi lehetővé a tanulók számára, másrészt kulturális szerepvállalása révén a nagyközönség számára is hozzáférhetővé teszi táncos hagyományainkat. A néptáncoktatás célrendszerében jelentős szemléletmód változás következett be, középpontba került a tanulók technikai felkészültségének megalapozása, amely során alkalmassá válnak a különböző táncok újraalkotására, szabad és kötött formákban történő megjelenítésére. Előtérbe került a helyi táncanyag, tánchagyomány tanításának elsődlegessége, amely végigkísérheti az egész oktatási folyamatot. Nagyobb szabadságot biztosít a pedagógus számára a képzés megtervezésében, ugyanakkor biztosítja az intézmények közötti átjárhatóságot. A spirális elrendezés elősegíti, hogy a különböző képességű tanulók a képzési szintek végére azonos módon rendelkezzenek az elvárt ismeretekkel, képességekkel, kompetenciákkal, megteremti az összevont osztályokban történő oktatás kereteit, lehetőségét. A néptánc oktatása során a kulturális értékek közvetítése nem elsősorban a képességek függvénye, hanem a képességek fejlesztésének lehetséges színtere.  Lehetővé teszi mindenki számára – beleértve a kisebbségeket valamint a hátrányos helyzetű gyermekeket is – az önkifejezés és azonosulás esztétikai útjának elérését, segítve ezzel a személyes kreativitás kibontakozását és az egyéniség fejlődését

 

A KÉPZÉS struktúrája

 

Tantárgyak

 

Főtárgy:

Népi játék (1–2. előképző évfolyamon)

Néptánc (1–6. alapfokú és a 7–10. továbbképző évfolyamon)

Kötelező tantárgy:

Folklórismeret (3–6. alapfokú évfolyamon)

Tánctörténet (9–10. továbbképző évfolyamon)

Kötelezően választható tantárgyak az összevont osztályokban:

Folklórismeret

Tánctörténet

Választható tantárgyak:

Népi játék (1–2. előképző évfolyamon)

Néptánc (1–6. alapfokú és a 7–10. továbbképző évfolyamon)

Népzenei alapismeretek (1–6. alapfokú és a 7–10. továbbképző évfolyamon)

Táncjelírás–olvasás (9–10. továbbképző évfolyamon)

 

Óraterv

 

Tantárgy

Évfolyamok

Előképző

Alapfok

Továbbképző

1.

2.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

Főtárgy

2

2

3–4

3–4

3

3

3

3

3–4

3–4

3

3

Kötelező tantárgy

 

 

 

 

1

1

1

1

 

 

1

1

Kötelezően választható tantárgy

 

 

1

1

 

 

 

 

1

1

 

 

Választható tantárgy

2

2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

Összes óra

2–4

2–4

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

 

A fenti táblázat Összes óra rovatában az első számok az ajánlott heti minimális óraszámra, míg a második helyen szereplő számok a szakmai program optimális teljesítéséhez szükséges időre utalnak

 

A képzés évfolyamainak száma: 12 évfolyam (2+6+4 évfolyam)

Az első számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelenti

 

A tanszakok kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más tanszak vagy művészeti ág képzésébe is bekapcsolódhat illetve azok tanítási óráin részt vehet

 

A tanítási órák időtartama: 45 perc

 

A NÉPTÁNCOKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI

 

A néptánc tanszak célja a magyar néptánc és népi kultúra iránti érdeklődés kialakítása és elmélyítése, hagyományaink, kulturális örökségünk továbbéltetése, a mozgáskultúra megalapozása és fejlesztése, a tánc, mint a közösségteremtés és közösségformálás lehetséges eszközének értelmezése.

 

Kiemelt kompetenciák a néptánc területén

Szakmai kompetenciák

A táncos képességek – készségek – jártasságok kialakítása és fejlesztése

A hagyományos népi játékmód ismerete

Korszerű szemléletmód kialakítása a népi kultúra–népélet összefüggő rendszerének értelmezéséhez

A tánc általánosan jellemző vonásainak ismerete és gyakorlati alkalmazása

A zenéhez igazodó, alkalmazkodó táncos mozgás kialakítása

Az improvizáció és a táncszerkesztés törvényszerűségeinek, szabályainak az életkori sajátosságoknak megfelelő ismerete és tudatos alkalmazása

A térforma, stílusérzék és mozgásmemória fejlesztése, az alakzatok, formák gyakorlati alkalmazása

A táncokhoz kapcsolódó énekek, zenei kíséretek, jellemző viseletek, szokások és a társasági táncélet alkalmainak megismerése

A színpad általános törvényszerűségeinek megismertetése

Előadói táncos magatartás kialakítása az életkori sajátosságoknak megfelelően

A színpadi táncművészet legfontosabb ágazatainak, korszakainak és művészeti alkotásainak megismerése

 

Személyes kompetenciák

Az esztétikai érzék fejlesztése

A rendszeres és következetes kitartó munkára nevelés

Nyitottságra, valamint a múlt és a jelen értékeinek befogadására nevelés

Folyamatos ismeretbővítésen keresztül a szintetikus látásmódra való nevelés

A vizuális memória és a képzelőerő fejlesztése

A kreativitás és a testi–lelki állóképesség fejlesztése

A kommunikáció verbális és nonverbális módjainak alkalmazása

 

Társas kompetenciák

A közösségi alkotás öröme, a közösségi kultúra értékei iránti fogékonyság kialakítása

A másság elfogadásának képessége

Az önálló döntéshozatal képessége

Kezdeményezőkészség, egyéni feladat– és szerepvállalás

A kapcsolatteremtő képesség fejlesztése

A szabálytudat kialakítása

A csoportnorma kialakítása

A segítő életmódra nevelés s a szociális érzékenység fejlesztése

A közösségi szemlélet kialakítása

A környezet megóvásának fontossága

Az egészséges életmód igénye

 

Módszerkompetenciák

Az ismeretbefogadás képességének fejlesztése

Az intelligens tudás megszerzésére irányuló igény kialakítása

Az összefüggések megértésére, a következtetések levonására irányuló fejlesztések

Az ismeretek alkalmazásának, újrafogalmazásának képessége

A kreatív alkotói folyamatokban való részvétel igényének kialakítása

A hatékony önálló tanulásra nevelés

Az alkalmazott tudás kialakítása, a képzés során elsajátított ismeretek alkalmazása más környezetben is

A tehetség azonosítása, tehetséggondozás, mentorálás, nyomon követés

 

A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

 

A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei

Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte és a vizsgára jelentkezett

Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte és a vizsgára jelentkezett

 

A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja

A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsga tantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni

A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása

A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

 

Vizsga tantárgyak

Művészeti alapvizsga

Néptánc

Folklórismeret

Művészeti záróvizsga

Néptánc

Tánctörténet

 

A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés

Mentesülhet az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként, illetve párban – helyezést ért el

 

A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése

A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és a záróvizsgán vizsga tantárgyanként külön–külön osztályzattal kell minősíteni

A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsga tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja (ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a gyakorlati tantárgyból kapott osztályzat a döntő)

Amennyiben az intézmény előrehozott művészeti alapvizsgát vagy záróvizsgát szervez, úgy annak eredményét a tanuló kérésére a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni

Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette

Sikertelen a művészeti alapvizsga, illetve a záróvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott

Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.

 

 

A választott kerettanterv megnevezése minden művészeti ágnál:

 (27/1998. (VI.10.) MKM rendelet)

 

3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok:

Célunk, hogy tanulóink  a különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel,

tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.

 

személyiségfejlesztésben csak az olyan nevelő lehet hatékony aki:

-         magas szintű szakmai tudással,

-         módszertani ügyességgel,

-         érzelemgazdagsággal rendelkezik;

-         értékrendje,

-         hite van;

-         alapos, lelkiismeretes, következetes,

-         gyermekközpontú,

-         konfliktuskezelő,

-         találékony és rugalmas.

 

Pedagógiai programunk alapja olyan közös gondolkodást kíván az iskolafenntartó és iskolahasználó részéről, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás-nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Ezen célkitűzések alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket:

 

4. Az értelem kiművelése területén elvégzendő feladatok:

 

A megismerési vágy fejlesztése, a művészeti képzés megszerettetése.

Tapasztalati és értelmező tanulás elsajátíttatása.

Az alkotás- és szereplési vágy, a kreativitás fejlesztése.

Önművelődés igényének kialakítása, erősítése.

Felkészítés az élethosszig való tanulásra.

 

5. A nevelés területén elvégzendő feladatok:

 

Az iskolai szokásrendhez való alkalmazkodás, erkölcsi, etikai normák.

A szociális érzékenység kialakulásának, gyarapodásának segítése.

A pozitív egyéni értékrend és a képességrendszer kiépülésének, a kreativitás növelésének segítése.

Élményszerű, pozitív minták felkínálása, személyes példamutatás.

Pozitív érzelmi légkör kifejlesztése és fenntartása a csoportokban, a tantestületben, az iskolában, amelyben a pedagógusok és a tanulók is biztonságban, jól érzik magukat.

Identitástudat, magyarságtudat erősítése, megőrzése a művészeti ágakon belül.

Hagyományőrzés, a népi kultúra megismerése és megszerettetése, annak ápolása.

Európán kívüli kultúrák megismerése.

Problémaérzékenység fejlesztése.

 

6. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

 

A művészeti ágainkban zajló közösségfejlesztés az iskola általános nevelési programjában megvalósítandó feladatok mentén halad.

 

Ez alapján:

  • Célunk olyan csoportokat működtetni, amelyekben a növendékek a saját maguk által megfogalmazott célokat, igényelt programokat valósítanak meg iskolájuk fejlődése és saját érdekükben.
  • Célunk többek között a közösségfejlesztés területén a keresztyén hitet erősíteni, a kereszténység értékeit elmélyíteni, az evangélikus szellemiséget megismertetni, terjeszteni.
  • Az egyén és a társadalom közötti harmonikus kapcsolat megteremtéséhez hozzájárulni a művészeti tevékenységek által.
  • A csoportos szereplésben rejlő lehetőségeket kihasználni a személyiségformálás, az egészséges életmód, a környezetvédelem és a közéleti nevelés területén.

Kiemelten fontosnak tartjuk továbbá:

 

  • a tanulók kezdeményezéseinek segítését,
  • a közvetlen tapasztalatszerzés feltételeinek megteremtését,
  • különböző változatos munkaformák alkalmazása: homogén csoportmunka, differenciált csoportfoglalkozások, egyéni munka, versenyeken, fesztiválokon, bemutatóon való részvétellel  az együttműködést, együvé tartozást, a felelősségérzetet erősíteni.

 

7. Tehetséges tanulókkal való foglalkozás elvei

 

A művészeti iskolák eleve tehetséggondozó intézmények.

Minthogy a művészeti képzés nagy hatással van a személyiségre, pozitívan hat a lélekre, intézményünk nemcsak a kiemelkedő tehetségeket karolja fel. Nagy figyelmet fordítunk a rejtett képességek felszínre hozására, ezáltal az egyes tanulók életminőségének javítására.

A tehetséggondozás feltételei:

  • a tanár tudása, személyisége, mely a legfőbb motivációs erő.
  • szoros kapcsolattartás a művészeteket tanító és a közismerettanárok között.
  • tanárképzés, tanári továbbképzés.
  • A képzés tárgyi feltételeinek minősége
  • bemutatkozási lehetőségek (kiállítások, színpadképes produkciók, fesztiválokon, versenyeken való részvétel)

 

 

8. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

Képző- és iparművészet

Helyiségek

előadóterem, tanterem

műterem, rajzterem, tanszaki műhelyterem

számítógépterem

Helyiségek bútorzata, egyéb berendezési tárgyai és oktatási eszközei

Előadóterem, tanterem

tanulói asztalok, székek

nevelői asztal, szék

tárolószekrény

tábla

magnetofon vagy CD-lejátszó

video (lejátszó, felvevő) televízió, videokamera

diavetítő, vetítőállvány, vetítővászon

írásvetítő

sötétítő függöny

ruhatároló (fogas)

szeméttároló

Grafika, festészet, szobrászat műterem, rajzterem (megjegyzés hiányában valamennyi)

rajzasztal (rajzpad, rajzbak)

tárgyasztal (állítható)

dobogó, paraván

mobil lámpa (reflektor)

vízcsap (falikút)

festőállvány

mappatartó szekrény

mintázóállvány vagy mintázó korong

szárító és tároló állvány

sokszorosító grafikai prés

égetőkemence

agyagtároló láda

gipsztároló láda

zárható vegyszertároló

kéziszerszámok (grafikai és mintázó eszközök)

szeméttároló

Kézműves műhelyterem

munkaasztal, szék

szárító és tároló állvány

vízcsap (falikút)

agyagosláda

rezsó

mintázókorong, asztalikorong

varrógép

vasaló, vasalódeszka

szövőállvány vagy szövőkeret

festékező eszközök

kézműves kéziszerszámok

zárható vegyszertároló

szeméttároló

Számítógépterem

számítógépasztal, szék

nevelői asztal, szék

zárt szekrény

tábla

számítógép tartozékokkal

számítógép nyomtató

scanner

szeméttároló

 

Táncművészet

Helyiségek

tanterem

táncterem (balett-terem)

tanári öltöző, tusoló

tanulói öltöző, tusoló

kellék- és jelmeztár

Helyiségek bútorzata, egyéb berendezési tárgyai és oktatási eszközei

Tanterem

tanulói asztalok, székek

tanári asztal, szék

eszköztároló szekrény

tábla

ruhatároló (fogas)

magnetofon, CD vagy lemezjátszó

televízió, videokamera, videolejátszó

szeméttároló

Táncterem, balett-terem

zongora vagy pianínó

zongoraszék

tükörrel borított falfelület

balettszőnyeg

falba rögzített 5-6 cm átmérőjű farudak

audio készülék, erősítő berendezés tartozékokkal

Szín- és bábművészet

Helyiségek

tanterem

előadóterem, próbaterem

gyakorlati műhely

jelmez-, kellék- és díszlettár

Helyiségek bútorzata, egyéb berendezési tárgyai és oktatási eszközei

Tanterem

tanulói asztalok, székek

nevelői asztal és szék

eszköztároló szekrény

tábla

vetítőállvány

vetítővászon

sötétítő függöny

videokamera

CD-lejátszó, magnetofon

televízió, video (lejátszó, felvevő)

ruhatároló (fogas)

szeméttároló

Előadóterem, próbaterem

mozgatható dobogók

paravánok

egészalakos tükör

alapvető színpadi világítástechnikai, és hangtechnikai berendezés

erősítők hangfalak

egyszerű ritmus és dallamhangszerek

Báb- és díszletkészítés gyakorlati műhelye

tanulói munkaasztal

állítható magasságú támla nélküli szék

varrógép

falikút (hideg-meleg vizes kézmosási lehetőség)

tároló szekrények, ládák, kosarak

polcok, bábtartó állvány

kéziszerszámok

zárható vegyszertároló

szeméttároló

 

 

 

Napi ige

Szövetséget kötök velük, hogy békében éljenek; örök szövetség lesz az.

(Ez 37,26a)

[Krisztus Jézus] eljött, békességet hirdetett nektek, a távoliaknak, és békességet a közelieknek.

(Ef 2,17)

Iskolánk alapítványa

Testvériskoláink

Tehetségpont vagyunk

Örökös Ökoiskola vagyunk

Iskolánk Johannita védnökség alatt

Tudósítások iskolánkról

e-Igazgatótanács